A szakmai beszámoló a címsorra kattintva is letölthető. A kiutazó a FÖMI főigazgató Toronyi Bence tanácsadója, mint HUNAGI LAPSI Csapat tagja a LAPSI projekt figyelemfelhívása nyomán HUNAGI meghívására vett részt a SPATIALIST Műhelyen, melynek házigazdája a LAPSI projekt egyik szakmai vezetője, Dr. Katleen Janssen volt. Az útiköltség visszatérítés tervezett forrása a HUNAGI LAPSI Csapat költségvetési kerete. Íme a szakmai beszámoló:
"I. Kiutazási adatok
- A kiküldetés célja: Részvétel a „Földrajzi adatok jogi szempontjai” című munkaülésen
- A kiküldetés ideje: 2011. 03. 17-19.
- A kiküldetés helye: Leuven, Belgium
- A meghívó / fogadó szervezet: A leuven-i Katolikus Egyetem Jogi és Információ-kommunikáció Technológiai Interdiszciplináris Központja
- A kiküldő szervezet: HUNAGI
- A kiutazó neve, beosztása, részlege (igazgatóság, osztály): Iván Gyula, főtanácsadó
II. Szakmai beszámoló
A leuven-i Katolikus Egyetemen került megrendezésre 2011. március 18-án a „Földrajzi adatok jogi szempontjai” című munkaülés, melyen a HUNAGI képviseletében vettem részt. A munkaülés 4 szekcióba tagolódott, melynek első két része a licencelési politikákkal, a harmadik a helyzettel kapcsolatos bizalmassággal, míg az utolsó részben az adatokhoz való hozzáférés jogáról volt szó.
Az első ülést M. Dulong-Rosnay a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ munkatársának előadása nyitotta meg a licencelési polikákról. Előadásában kiemelte a licencek harmonizálásának szükségességét, mivel európai, sőt világszinten is igen változatos a helyzet ebben a témában. Jó példaként megemlítette az Angliában a földrajzi adatokon alkalmazott, viszonylag nyitott ún. „Open Government Licence”-t, míg ellenkező példaként a belga IGN-t hozta föl, ahol minden jogot az adatokkal kapcsolatban az IGN magának tart fenn. A különböző licencelési politikák közül megemlítette a nem kereskedelmi licencet (pl. oktatási intézményeknek), a teljesen nyitott licencet (lásd. Open Street Map) és az ún. „részvényhez hasonló” (share alike) licencet. Ebben a licencelési politikában külön kezelik az adatokat és az adatbázisokat. Minden ebből levezetett adatbázisnál az eredeti, kompatíbilis licence van érvényben, így egy felhasználónak nem szükséges minden egyes esetben a licencet megújítani.
A második előadásban Paul Uhrir, az egyesült államokbeli Nemzeti Akadémiától, A GEOSS (Global Earth Observation System of Systems, a Rendszerek Globális Földi Észlelési Rendszere) adatpolitikájáról tartott előadást. Kiemelte, hogy egy ilyen globális kiterjedésű rendszernél nagyon fontos az adatmegosztást megfelelően meghatározni. Megemlítette, hogy a GEOSS munkacsoportot hozott létre 2008-ban, mely csoport beszámolóját elfogadta a GEOSS 2010-es pekingi közgyűlése. Ebben a jelentésben lefektették egy teljes és nyitott adatcsere alapelveit, melynek megvalósítására 2011-ben kerül sor. Ebben három kategóriába sorolják a licenceket: Alapadatok (Data Core) , Nem kereskedelmi célú és egyéb célú felhasználásra. Megerősítette, hogy szükség van a licencek harmonizálására és a kiterjedésük csökkentésére. Az angliai példát, egyszerűsége miatt, ő is megemlítette.
A második részben Bastiaan van Loenen a Delfti Műszaki Egyetemről (Hollandia) tartott előadást a licencek szabványosításáról. Véleménye szerint a szabványos licencek növelik az átláthatóságot, melyre minden területen nagy szükség van. Szólt az INSPIRE direktívához kapcsolódó licencelési politikáról (alap és specifikus licencek), valamint a GSDI licencelési keretrendszeréről.
A második részt vita követte, melyen megemlítették, hogy Dr. Remetey-Fülöpp Gábor (HUNAGI) elnökletével létrejött a GSDI-on belül egy jogi és szocio-ökonómiai bizottság, mely nemzetközi szintű konzultációt folytat a témában, mely 2011. december végére zárul le. 2012. májusában egy második jelentést készítenek a témában. A vita során még felmerültek kérdések a személyes adatok kezelésének licenceléséről, arról, hogy a Közszervezeteknek szóló licenceket egyszerűsíteni kellene. A földrajzi adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi felhasználásának elkülönítésére, definíciójára még nem találtak igazi megoldást.
A helyzettel kapcsolatos bizalmassági kérdésekkel Eleni Kosta, a leuven-i Katolikus Egyetemről, érdekes kísérletről számolt be, amelyben a mobiltelefonok helyzete alapján követtek néhány embert (természetesen az egyetem hallgatóiról volt szó, akik erre áldásukat adták) és elemezték azok tevékenységét, mozgásuk alapján. A kérdés ebben az esetben az volt, hogy a mobilszolgáltatók elvileg teljes mértékben nyomon tudják követni az egyes állampolgárok mozgását, ebből következtetéseket tudhatnak levonni szokásaikról, mely komoly adatvédelmi gondokat vethet fel. Ugyanakkor bizonyos szempontból ez egy védelem is nekik, hiszen probléma esetén meg lehet találni őket.
A következő előadást Ed Parsons tartotta a Google-tól. Elmondta, hogy a Google mind platform, mind publikáló jellegű technikai megoldás. Véleménye szerint a személyes adatok nem hátráltatják, inkább segítik az emberek tevékenységét. Véleménye szerint az elhelyezkedés a legfontosabb adat rendszerükben. A jövőben úgy látja a Helyhez Kötődő Szolgáltatások (Location Based Services) egyre fontosabb szerepet fognak betölteni napjainkban.
Az utolsó részben Helen Derbishire az Access Info cégtől, Spanyolország) tartott előadást az adatokhoz való hozzáférés jogáról. Kiemelte, hogy nemcsak a hozzáférésről, hanem az adat újrafelhasználásának jogáról is szó van. Véleménye szerint a legjobb megoldás az lenne, hogy az adófizetők pénzén előállított adatok felhasználása és újrafelhasználása ingyenes lenne.
A munkaülés végén a vitában megemlítettem, hogy az adatokhoz való ingyenes hozzáféréssel egyetértünk, azonban az ingyenes hozzáférést nagyban korlátozzák az országok gazdasági helyzete.
Kapcsolódó anyagok
Nincs
III. Javasolt intézkedések
Javaslom az angol Open Government Licence mélyebb tanulmányozását a hazai adatpolitika megújításának céljából.
Budapest, 2011. április 14.
Készítette: Jóváhagyta:
Iván Gyula Toronyi Bence
főtanácsadó főigazgató"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése